Csak egy kis apróság

Sziasztok drága olvasóim ! Mivel ez az első blogom ezért szeretnék kérni mindenkit, hogy nézze el nekem ha hibázok ugyanis még nincs nagy gyakorlatom benne. Idővel majd belerázódom de addig is szeretném kérni, hogy kommenteljetek !!! Köszi szépen ! :*

2014. június 7., szombat

2.fejezet Egy nehéz nap

Eljött a hétfő most vagy soha alapon felvettem a kedvenc kockás ingem egy fekete pólót, egy rövidnadrágot és a vans-os fekete tornacipőmet. Az évnyitóra nem volt kedvem menni ezért le tudtam annyival a dolgot anyáéknál, hogy rosszul érzem magam. Reggeli gyaránt ettem egy, pirítóst lekvárral és naracslével, felkaptam az uzsim a gördeszkámat és már indultam is.

 A suli nem volt messze körübelül 6 utcára saccolnék égy 10 perc alatt megtettem .
Ahogy elé értem senkit sem találtam ezért bementem , ahogy beértem egy portán kellett bemenni.
- Szia. A nevedet ha kérhetném.
- Jó napot. Szófia Lachowski.......új diák. –tettem hozzá gondolkodva, mert nagyon kereste a papíron a nevem.
- Rendben bemehetsz ,megtaláltalak legyen szép napod a Berzsenyi Gimnáziumban. - mondta kedvesen.
- Köszönöm, ööö önnek is.
Hát ez is megvolt gondoltam. Táskámba raktam a gördeszkát és felmentem az emeletre . Egy kis keresgélés után megtaláltam a 10.b –t megálltam az ajtó előtt s vettem egy mély lélegzetet, aztán bekopogtam , beléptem de mielőtt még mondhattam volna valamit egy férfi azt mondta :
-          Ááá osztály el is felejtettem mondani , hogy új osztálytársatok lesz . – az teremben mindenki egy emberként fordult felém – a neve Szófia Lachowski, nemrég költöztek ide .- gondolom ő az osztályfőnök ezt jó tudni , mivel anya semmit nem mondott. Mielőtt mondhattam volna valamit egy kicsit testesebb fiú felállt és azt mondta .
-          Ü-D-V-Ö-Z-Ö-L-L-E-K   A  N–E-V-E-M   G-E-R-G-Ő . –komolyan mondom kezd elegem lenni hogy közbeszólnak
-          Sziasztok . – köszöntem tök lazán és intettem egyet . Na ezek úgy elkezdtek  nevetni , jó mondjuk elég vicces is volt
-          Gyerekek Szófia magyar. - Gergő feltartotta a kezét
-          Igen? – kérdezte az osztályfőnök
-          Akkor miért olyan külföldies a neve? – erre már én viszont én válaszoltam
-          Anyukám ugyan magyar, de viszont az apám spanyol ilyen egyszerű.
-          Rendben kérlek ülj le egy padba és fojtassuk az órát .- tapsolt kettőt.
Gyorsan tartottam egy terepszemlét hát igen volt két egy személyes pad (mert ugye itt azok vannak ) az ablak felől a harmadik a másik meg a negyedik. a harmadikat választottam az volt szimpla. Levágtam magam és kivettem egy füzetet . Az osztályfőnök akit amúgy Péterffy Tibornak hívnak  felírta az órarendet .
-          Szófia mit választottál második nyelvnek az angolon kívül mert nincs felírva?
-          Csak Szofi és a spanyolt.
-          Rendben gyerekek, akkor meséljetek, hogy telt a nyár?
Ahogy észrevettem volt vagy 5 lány, akik szinte le se szakadtak egymásról úgy öltöztek, hogy lássa mindenki, hogy milyen szép alakkal áldotta meg őket a természet, náluk ugyanaz a történet volt. Pláza , mozi , strand, fiuk. Aztán jött pár srác akik szintén ugyanazt csinálták így együtt , volt egy lány aki kicsit alterebb volt a többi lánynál gondolom nem volt benne a csapatukban. Előttem ült egy kicsit zárkózottnak tűnő fiú, igazából ő csak otthon volt és olvasott. Aztán jöttem én. Mivel kicsit elgondolkodtam, nem kezdtem azonnal hozzá a tanár úr szolt rám.
-          Szofi te jössz. – a többiek röhögtek amiért kicsit késve kapcsoltam
-          Nem kell megismételni a lányok mondandóját így is eleget hallottuk. –szolt be hátulról valaki , hátrafordultam és felvontam a szemöldököm kérem ez  most csak viccel ugye?
-          Jaj bocsi, hogy is hívnak? Mert nem hallotam volna hogy kérdeztelek. Igazán szeretném elismételni az 5 lány mondandóját csak azért , hogy neked örömöd legyen de bocsi nem fogom mivel nem igaz rám szóval hagyd , hogy elmondjam gyorsan aztán rátérhetünk a te ,, nagyon izgalmas életedre,, már ha van olyanod. Köszi. Kint voltam 1 hónapig Madridban a nagyszüleimnél azonkívül meg költöztünk ennyi . Na hagy halljam azt a csodaszép történetet a te fantasztikus nyaradról ?
-          Háát ha már így kérdezed, tudod tényleg fantasztikus volt, na nem mintha Madridban lettem volna de helyette inkább hatalmasat buliztam. És a nevem Kristóf  – majd gúnyos mosolyra húzta a száját
-          Rendben gyerekek hiányzik valaki ? – kérdezte az ofő gyorsan mielőtt válaszolhattam volna
-          Alex – az osztály szinte egyszerre kiabálta be
-          Tehát Balog Alexander –ahogy kimondta kicsengettek és szint egyszerre állt fel mindenki .
-          Szófia kérlek, szépen menj az igazgató helyettes szobájába a könyveidért.
-          Rendben tanár úr.
Ahogy kilépem az ajtón hangos nyüzsgés vett körül, cikázva átvágtam a tömegen le a portára ahol megkérdeztem hol van az igazgató helyettes irodája.
-          Elnézést merre találom az igazgató helyettes irodáját?
-          Fel az emeletre, egyenesen majd jobbra az első ajtó.
-          Köszönöm . – mondtam majd el is indultam még hallottam mikor azt mondja –szívesen- de nem igazán figyeltem rá.  Miután felvette a könyveket haza is indultam volna ha nem pillantom mg az előttem ülő srácot , óvatosan odaintettem nem volt nagyon kedvem barátkozni de láttam hogy nem nagyon van el a többi fiuval ezért gondoltam odamegyek hozzá.
-          Szia . Szofi vagyok.
-          Szia . Bence.
-          Mögötted ülök .- próbáltam kedves lenni na most ez a srác vagy ennyire zárkózott vagy ennyire bunkó.
-          Szóvaaal ….. merre laksz?-  kérdeztem miközben mentünk kifele
-          Lejjebb pár utcával. –mondta mikor kiértünk- Te ?
-          Feljebb –mondtam miközben a suli előtt ácsorgó társaságot figyeltem nem is nagyon figyeltem Bencére
-          Marci, Gergő, Kristóf és Csabi. –mondta rezzenéstelen arccal
-          Mi? – kérdeztem és vágtam egy értetlen fejet
-          A srácok akiket nézel ez a nevük, az osztálytársaid
-          Ááá kezdett kicsit kínos lenni , hogy nem tudom a nevüket . – mondtam nevetve - Na jó nekem mennem kell.
-          Rendben öö furcsa lenne ha megadnád  a számod nincs túl sok barátom az osztályban ? –kérdezte kisvártatva
-          Hm. Nem hiszem hogy lenne ennek bármi akadálya – kivettem egy tollat és a kezére írtam .- a fiuk húúztak egy sort látva a műveletet
-          Mi van Bence csak sikerült találni egy embert aki hajlandó veled mutatkozni?? –kérdezte talán Csaba? nem tudom közbe elővettem a deszkát és elindultam még azért visszaköszöntem csak úgy kedvesen
-          Szia Bence, viszlát seggfejek.
Hazaérve anyát a konyhában találtam. Kicsit hátrahőköltem a meglepetés erejétől, mivel anyát sohasem láttam még a konyhába a tűzhelynél.
-          Anya minden rendben?? 
A meglepetés erejével anya megfordult és a pultnak támasztotta a kezét.
-     Persze, miért?
-     Öm talán mert a konyhában vagy ? A tűzhely közelében? Talán le akarod égetni a lakást vagy mi?? – kérdeztem kicsit dramatizálva
-     Ja nem csak körülnéztem míg apád nincs itthon nem tudom miért nem enged a konyha    területére
-     Talán van ahhoz egy kis köze hogy múltkor mikor rántottát akartál csinálni szétégetted a kedvenc tepsijét.

- Jó lehet róla szó , na de mesélj milyen a suli?
- Hát már asszem van egy barátom a neve Bence aranyos.
- Ennyi és hogy néz ki ?
- Ööö alacsony , szemüveges , barna hajú öö mit mondjak még ?
- Helyes kis fiú ?
- Nem anya csak barát .
- Rendben én csak kérdeztem . - mondta nevetgélve
- Jó én elmentem - szóltam miközben ledobtam a táskámat
- Rendben de 6-ra legyél itthon
-Oké
Miután elindultam beraktam a fülhallgatót és elindultam felfelé a dombon , befordultam egy utcával feljebb ahol egy barna hajú alacsony  kislány próbált meg gördeszkázni . Már közelebb jártam hozzá amikor felesett gyorsan odasiettem hozzá felsegíteni.
- Nem esett bajod ?- kérdeztem
- Á nem sokszor megesik .- mondta miközben leporolta magát
- Értem miért nem próbálkozol egy kisebb deszkával ez nem neked való méret. - kérdeztem
- Nekem nincs kisebb csak ezt találtam. Dorka vagyok.
- Szofi . Honnan van, mert ha vettétek biztosan vissza tudjátok cserélni vagy szólhattak volna nektek , hogy nagy lesz. 
- A bátyámtól vettem el ez az övé
- És miért nem kéred meg hogy segítsen ?
- Ő azt mondja ez nem nekem való és hogy a végén még eltöröm valamimet. meg most beteg szóval így se úgy se segítene nekem.
- Értem , hány éves vagy ?
- 10 . Te ?
- 16 - mondtam nevetve
- Te is tudsz gördeszkázni ?- kérdezte közbe nézve a  deszkámat
- Igen már lassan 5 éve
- Azta . hol laksz ?
- Egy utcával lejjebb most költözünk ide .
- Én itt lakom .- mutatott  szemben egy kertes házra
- Szép figyelj csak - jutott hirtelen az eszembe - nekem van egy kisebb gördeszkám ha kell neked adom és taníthatlak is ha akarod . Na ?
- Úúúú az nagyon jó lenne . -mondta nevetve
- Gyere elmegyünk hozzám és odaadom mert nekem már úgy sem kell.
- Rendben csak elkéredzkedek anyukámtól
- Oké megyek veled jó ?
- Felőlem remélem úgy jobban elenged
- Induljunk merre is laktok ??
-Erre -mondta és elindult az utca másik oldalára.
Egy nagy kertes ház előtt álltunk meg pont az előtt amire mutatott  . Hatalmas előkert volt és egy vékonyka köves járda vezetett a házig.
    - Szerintem jobb lenne ha te is jönnél.- mondta a kislány
    - Rendben .- mondtam kicsit félénken. Felkaptam a gördeszkámat és elindultunk, nem tudom mennyi idő telt el de nekem egy valóságnak tűnt míg az ajtóhoz nem értünk. Bement én inkább kint maradtam a küszöbön a biztonság kedvéért. De tisztán kihallatszott hogy mit beszélnek.
    - Anya,-nem jött válasz- ANya , ANYA , MEGJÖTTEM .
    - Itt vagyok nem kell kiabálni. -hallottam elsőre egy kedves női hangot
    - Anya hát itt vagy nem halottad hogy szóltam ?- kérdezte , anyukája lassan a halántékát dörzsölgette.
- Kislányom te talán süket vagy most mondtam, hogy itt vagyok, és igen halottam.- mondta fújtatva- mit szeretnél ?
- Elmehetek egy barátnőmhöz ?-kérdezte a legkedvesebb hangján majd mikor az anyuja nem figyelt hátra pillantott és rám kacsintott.
- ki az ismerem ? és minek ?
- nem hiszem , hogy ismered a neve Szofi és most költöztek ide.Bejössz ?- ordibált ki . Én pedig mikor meghallottam a nevem óvatosan bekopogtam és bementem
-Szofi segít megtanulni gördeszkázni.
- Jó napot asszonyom ! A nevem Szófia Lachowski. - mondtam és nyújtottam a kezem.
- Szia ! Balog Róbertné! De hívj csak Elizabetnek .-mielőtt megszólalhatott volna én kezdtem beszélni
- A lányával nem rég találkoztam az utcán ahogyan éppen gördeszkázni próbált , de felesett ezért ajánlottam fel a segítségemet , mivel nekem megvannak az alapok és van olyan felszerelésem ami jó lenne rá, így nem sérülne meg . -fejeztem be a mondandómat ekkor tudtam igazából megnézni Dorka anyukáját . A kép meglepett amit láttam egy olyan nőre számítottam akit megviselt az idő és látszanak rajta a két gyerek által hagyott nyomok . Ehelyett egy kortalan nőt láttam akin egyáltalán nem látszottak a gyerekek nyomai , arca kisimult , szeme élettel teli most azonban csak aggodalom és kíváncsiság volt a szemében .
-  Ez mind szép és aranyos de hagy kérdezzek csak pár dolgot gyere csak a nappaliba kedvesem .
- Azonnal. Úr isten önöknek gyönyörű a lakásuk. !!- ahogy beléptem a nappaliba  szédülés fogott el az egyik fal csak üvegből volt , csodálatos kilátás nyílt a domboldalról lefelé sőt , ahogy észrevettem kertszomszédok is vagyunk. De azt nem említettem meg .
- Szóval honnan is költöztetek ide ?-kérdezte érdeklődve és leültetett egy kényelmes kanapéra. Maga is leült csak először hozott egy kis vizet plusz rágcsálnivalót.
- Hajdúszoboszlóról.
- mesélnél nekem a szüleidről ? Hátha ismerem őket.
- Nem hinném , hogy ismerné őket. Apukám spanyol országból származik, Madridból de beszéli anyanyelvén a magyart , édesanyám pedig Debreceni. -Elizabet tett fel még néhány kérdést majd fél 6 környékén elváltunk . Megbeszéltük hogy holnap is találkozok Dorkával és ahogy észrevettem nagyon örült hogy a lányával barátkozok.Hatra otthon is voltam apa spagettit készített. Elmeséltem nekik mi történt és szerintük jó hogy megismerem a szomszédokat , és természetesen örülnek hogy önként felajánlottam a segítségemet. Este már csak ledőltem és elaludtam.









2013. augusztus 6., kedd

1.fejezet Kezdetek


Lehet valakinek elege a legjobb barátnőiből? Úgy érem meg tudja szépen lassan utálni az egykori kebel barátnőit? Hát velem pontosan ugyanez történt. Épp elég sérelem ért az elmúlt 9 évben hogy beteljen a pohár. Én csak újra akartam kezdeni az életemet s ehhez pont jól jött a költözés . Ha abban a poros kisvárosban maradunk ahol a gimi első évében jártam akkor két választásom lett volna 1. lassan  olyan leszek mint a többi lány és én leszek a sokadik pussycat dools hasonmás rosszabb változata vagy 2. túlöltözött nevetség tárgya leszek mint ahogy eddig.
A nevem Szófia Lachowski. Tudom, tudom elég fura név ahhoz képest hogy magyar vagyok de hát mit tehetnék apám spanyol volt ezért második anyanyelvemnek tekintem , bár az utóbbi években hanyagoltam és inkább az angolra gyúrtam ami valljuk meg az őszintét nem megy úgy ahogy gondoltam. Anyám meg magyar, az ő elmondásuk szerint első látás szerelem volt ott Maridban. Nem tudták otthagyni egymást , így apa Magyarországra költözött , nyitott itt egy kis spanyol éttermet amivel meg is volt a boldogsága. A városban mindenki szerette a főztjét, anyám ehhez képest 16 év alatt nem tanult meg rendesen főzni., ilyen az élet nem volt rászorulva ezért sosem próbálkozott. Én nagyjából 168 cm magas vagyok , hosszú barna  hajam van, mint apámnak, de a szemem kék, mint anyának olyan tengerkék. Sokan mondják, hogy hasonlítok apámra mind a kettőnknek gyönyörű barna bőre van, és a természetünk is hasonló mondjuk én hamarabb felkapom a vizet mint ő .  Eddig Hajdúszoboszlón éltünk, de anya új állást kapott ügyvédként így Budapestre kellett költöznünk. Mikor először szóbahozták pont az évzáró előtt kicsit furcsán reagáltam rá és nem csak azért mert majd elájultam a melegtől,hanem azért is mert előtte ilyenről nem volt szó nem mintha nem örültem volna neki. Mire hazaértem egy kutya várt rám anya azt mondta, hogy bár szeret itt lenni mégis felköltözünk és, hogy nem szeretné ha ezt támadásnak érezném felőlük, de ez  most tényleg kell. Szerencsétlen nem értette miért ugrok a nyakába és ujjongok, de szerintem nem bánta . Nyáron ahogy lenni szokott a nagyiéknál töltöttem egy hónapot Madridban valami fantasztikus volt ilyenkor általában csak olvasok, gördeszkázok, napozok, úszok és a nagyapával ország városozok. Eljött az augusztus és elkezdtünk pakolászni. 23-án megjött a kocsi, délutánra már fent is voltunk Budán a 12.kerületben .Egy nagyobb emeletes kertes házat vettünk meg , az én szobám az emeleten volt . Csak egy ágy volt a szobában hozzátartozó apró fürdővel , mivel elég későn értünk  haza ezért csak felvittem a szobámba a dobozokat és elaludtam . A hét többi napján csak pakoltunk és az új kertünkben játszottam Napsival a kis cooker spániellel akit természetesen magunkkal hoztunk.




 Vasárnap már egészen otthonos lett a szobám . Mivel eléggé sokat olvastam az elmúlt időszakban így sajátos módon megoldottam a könyvek elhelyezését. Úgy döntöttem megkérem apát hogy fúrjon fel pár deszkát a falamra így meg is lett a könyvespolcom .


Délután miután meg csináltam mindent úgy döntöttem elmegyek és keresek egy deszkás parkot vagy csak felfedezem a környéket ,felvettem egy inget szóltam apunak és elindultam, bedugtam a fülhatgatót a fülembe és másfél órán keresztül bömbölt a Green Day , Red Hot Chili Peppers , Sum 41, és a The Pretty Reckless. estefelé hazaértem lefürödtem és csak ledobtam magam az ágyamra.